Székesegyház

A Szent Anna római katolikus plébániatemplom, amely 1993. május 31-e óta a Debrecen-Nyíregyházi püspökség székesegyháza a megyeszék­hely belvárosában a Szent Anna útján áll. Az utcát a középkortól kezdve Szent Anna utcának nevezték. Nevét arról a kápolnáról kapta, amely feltehetően az utca elején helyezkedett el. A reformációt követően, a teljesen kálvinistává lett városban 1552-től katolikus egy­házközség nem működött, és így katolikus templom sem volt. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Debrecennek újra folyamod­nia kellett szabad királyi városi jogért.

Az 1715-ös országgyűlésen megszavazták, de Csáky Imre kalocsai érsek, váradi püspök és Bihar megyei főispán kívánságára a felsőtábla kötelezte a várost, hogy a katolikus plébánia és a ferences rendház számára telket biztosítson. A debreceni tanács kénytelen volt 1716-ban kijelölni a telket a katolikus plébánia számára a Szent Anna és Varga utca sarkán. A Szent Anna-templom épülésével egy időben katolikus és német bevándorlók telepedtek a templom környékére. A katolikus plébánia 1716-tól működik Debrecenben. A néhány katolikus hívő csak egy egyszerű kápolnát használt. A templomtelek kijelölésével egy időben gr. Csáky Imre püspök kinevezte – Lipóczi Keczer István személyében – az első debreceni plébánost, majd Bakó János váradi nagyprépost javaslatára 1719-ben piarista szerzeteseket telepített a városba. Így Debrecen katolikus vallási életének megindítói a ferencesek mellett Kalazanci Szent József fiai lettek.

Az első debreceni piarista Szlopnay Elek és István nevű rendtársa 1721. január 21-én megnyitották azt a piarista iskolát, mely többszöri iskolatípus váltással a rend vezetése alatt működött 1948-ig, amikor állami rendeletre a szerzetes iskolák működése megszűnt. 1730-ban Csáky bíboros a plébánia vezetését a piarista atyákra bízta, így a Szent Anna-templom és a piarista rendház élete összekapcsolódott, és ez így maradt 1807-ig. 1719 nyarán Csáky bíboros elhatározta, hogy Debrecenben, saját költségén templomot építtet. A munkálatokkal Szlopnay Elek piarista atyát bízta meg, aki azonnal munkához látott. Az alapkövet 1721. július 26-án, Szent Anna napján Csáky püspök megbízottja, Kébell Mihály címzetes püspök helyezte el. A templomot 1746. június 5-én szentelte fel gr. Csáky Miklós váradi püspök, Szent Anna tiszteletére.

A templomépítés idején a katolikusok szinte teljesen hiányoztak a városból, ezért német ajkú katolikusokat telepítettek be. A telepítések a XVIII. század elején indultak meg és még a század második felében is tartottak. A katolikus újjáéledés nagy erővel indult meg, amit az is mutat, hogy gr. Kállay János kerületi táblaelnök a katolikus temetőben kápolnát építtetett a Szent Kereszt tiszteletére. Ez a késő barokk kápolna ma is Debrecen egyik értékes műemléke a Budai Ézsaiás utcán.