Plébániához kell fordulni…

A PLÉBÁNIÁHOZ KELL FORDULNUNK

házasságkötéssel, kereszteléssel, beteglátogatással és temetéssel kapcsolatban, vagy egyéb olyan szükségben, amely igényli a pap szolgálatát.

A plébániához kell fordulnunk, ha szükségünk van

• keresztlevélre, házasságlevélre.
• Különféle igazolásokra, mert keresztszülőnek, bérmaszülőnek, házassági tanúnak kértek fel bennünket.
• Különféle engedélyekre, mert nem lakóhelyünk plébániáján szeretnénk házasodni, (elbocsátó); gyermekünket megkereszteltetni (keresztelési engedély).
• Egyházi fenntartású intézményekbe való bejutáshoz lelkipásztori ajánlásra.
• Itt fizethetjük be személyesen az éves egyházi hozzájárulást.

Mi a teendő, ha…

SZERETNÉNK HÁZASSÁGOT KÖTNI.

Ha elég régóta ismeritek és elég alaposan megismertétek egymást, ha nem csak szeretitek, hanem megszerettétek egymást a létező összes jó és rossz tulajdonságotokkal együtt, akkor az elképzelhető legjobb elhatározásra jutottatok. Szeretnétek szentségi házasságban élni; az együttélésnek abban a formájában, amely a teremtő és megváltó Isten akaratának megfelel, és amelyet áldása kísér.

Anyaszentegyházunkban a nagyböjti időben és pénteken, mely bűnbánati nap, minden esetben kerülendő a házasságkötés.

Az esküvő végleges időpontjáról az eskető pappal való egyeztetés előtt ne döntsetek!

A leggyakrabban felmerülő kérdések

• Összeházasodhat-e katolikus templomban két meg nem keresztelt?
• Összeházasodhat-e katolikus templomban egy katolikus keresztény és egy meg nem keresztelt?
• Meg kell-e keresztelkednie a házasságkötés előtt a meg nem kereszteltnek? Ha egyébként nem volt szándéka megkeresztelkedni, akkor nem.
• Összeházasodhat-e katolikus templomban egy katolikus keresztény és egy más felekezetű (református, evangélikus) keresztény?
• Át kell-e térnie a katolikus hitre a házasságkötés előtt a más felekezetű kereszténynek? Ha egyébként nem volt szándékában, nem kell áttérnie.
• Kellenek-e tanúk a templomi esküvőhöz? Igen, két felnőtt korú tanú kell.
• Lehet-e tanú más felekezetű keresztény, vagy meg nem keresztelt? Végső esetben igen.
• Részt kell-e venni valamilyen előkészületen, jegyesbeszélgetésen? Ennek gyakoriságát és idejét az eskető pappal kell megbeszélni.
• Házasodhat-e templomban az a katolikus, aki nincs megbérmálva? Nem, kivéve abban az esetben, ha elháríthatatlan akadálya van e szentség pótlásának.
• Kell-e gyónni áldozni az esküvő előtt? Igen, a katolikus félnek.
• Van-e költsége a házasságkötés szertartásának. Igen, meghatározott díja van.
• Szokás-e az esküvő előtt próbát tartani, meg lehet-e tekinteni a templomot?
• Hogyan történik a templom feldíszítése? A plébánián hozzá kell járulni a virág vásárlás költségeihez és a plébánia gondoskodik a templom feldíszítéséről.
• A szertartáson szól-e az orgona?

Milyen iratok szükségesek a házasságkötéshez? 

A legfontosabb irat a keresztlevél. (Három hónapnál nem régebbi kivonat a kereszteltek anyakönyvéből.) Mindenki ott tudja beszerezni, ahol megkeresztelték. Ha ez nehézségbe ütközik (pl. nagy távolságra van) az a plébánia, ahol az esküvő lesz hivatalos úton megkéri. Ha pl. egy nagyobb városban volt a keresztelés, azt is ki kell deríteni, hogy annak melyik templomában történt.

Szükség lehet ún. elbocsátó levélre: akkor, ha egy harmadik plébánián szeretnétek házasodni; vagyis sem nem a menyasszony, sem nem a vőlegény lakóhelye szerinti plébánián; hanem pl. egy budapesti és egy szegedi lakóhellyel rendelkező szeretne itt házasodni.

Igazolás a házassági tanúi tisztséghez. A házasságkötéshez általatok felkért tanúk (amennyiben katolikus keresztények) a lakóhelyük szerinti plébániát keressék fel ezen igazolásért.

SZERETNÉNK GYERMEKÜNKET MEGKERESZTELTETNI.

Ez egy nagyon értékes, becsülendő gondolat. Ám értelme csak akkor van, ha felnevelni is keresztény módon szeretnék. Mint ahogy arra a szentségi cselekmény első részében ígéretet is tesznek a szülők, miután a pap megkérdezi: „megígéritek-e, hogy gyermeketeket Krisztusnak és az Ő Egyházának törvényei szerint nevelitek föl. Ennek a nevelésnek első lépéseiben maguk a szülők tanítják meg például gyermeküket egyszerű szavakkal imádkozni, keresztet vetni, hozzák magukkal a vasárnapi szentmisére; majd pedig iskolába kerülve beíratják hitoktatásra. Efelől természetesen nem kérdezik meg a gyermeket, hogy akarod-e, mint ahogy nem döntésétől teszik függővé azt sem, hogy iskolába járatják. A keresztény szülőnek tudnia kell, hogy súlyos felelősséggel tartozik gyermeke lélekben, hitben való fölnövekedéséért és éppen ezért nem a döntésképtelen gyermekre bízza ezt a fontos kérdést.

Jelentkezés gyermekkeresztelésre

A leggyakrabban felmerülő kérdések

• Megkeresztelik-e a gyermeket, ha a szülők nem egyházi házasságban élnek, csak élettársak, vagy polgári házasságot kötöttek?
• Megkeresztelik-e a gyermeket, ha csak az egyik szülő katolikus, a másik más felekezetű keresztény, vagy nincs megkeresztelve?
• Ki kérheti a gyermek megkeresztelését? A szülők közösen, vagy egyik szülő.
• Milyen nevet adjunk a gyermeknek? Olyan nevet, amelyet időben korábban élt és az Egyház által szentként, boldogként tisztelt személy viselt (védőszent).
• Ki lehet keresztszülő? Az a személy, aki maga is katolikus keresztény, példamutató keresztény életet él, volt elsőáldozó és bérmálkozott, (ha házas, egyházi házasságban él, saját gyermekeit keresztény módon neveli). Ha bármelyik feltétel hiányzik – az utolsót kivéve -, akkor a kiválasztott személy csak a keresztség tanújaként lehet jelen.
• Hány keresztszülője lehet a gyermeknek? A felénk elterjedt szokás szerint kettő; és lehetséges, hogy csak egy keresztszülője legyen.
• Megkeresztelhető-e a gyermek keresztszülő nélkül is? Igen, rendkívüli esetben.
• Milyen időpontokra lehet a keresztelést kérni?– A mi plébániánkon minden 2. és 4. vasárnap 11-től van keresztelés.
• Milyen iratok kellenek a kereszteléshez? Ha valaki lakóhelye szerinti plébánián keresztelteti meg gyermekét, akkor nincs szükség semmilyen iratra. A keresztelés kérésekor, a plébánián történő megbeszéléskor az anyakönyvezéshez szükséges adatokat, iratok nélkül is rögzítjük, hiszen senkinek nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a valóságtól eltérő adatot közöljön. Gyermek neve, születési helye, ideje. Édesapja és édesanyja neve, születési helye és vallása. Állandó lakcímük. Keresztszülők/keresztségi tanúk neve, vallása, lakcíme. Ha valaki nem a lakóhelye szerint illetékes plébánián szeretné gyermekét megkereszteltetni, akkor keresztelési engedélyt kell kérnie a lakóhely szerinti plébániától. A keresztszülők, keresztszülői igazolást kérjenek a lakóhelyük szerint illetékes plébániától.

BETEGLÁTOGATÁST KÉRÜNK.

A beteg családtaggal való törődésben kapjon helyet lelkipásztori meglátogatása. Időben értesítsük a lelkipásztort, hogy jöjjön a beteghez, és részesítse a szentségekben (gyónás, szentáldozás és betegek szentsége).

Sok esetben ez elkerüli a beteg hozzátartozóinak a figyelmét, de ezzel a javát szolgálják. Ne várjunk a lelkipásztor hívásával a beteg állapotának rosszabbra fordultáig!

EGY CSALÁDTAGUNK AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGBA KÖLTÖZÖTT.

A katolikusnak keresztelt és remélhetőleg élete folyamán más szentségekben is részesült személyt a katolikus egyház szertartása szerint kell eltemetni. Ez nemcsak illendőség kérdése, hanem tiszteletben tartandó szabály, már csak azért is, hiszen az elhunyt „testét, a szentségek a Szentlélek élő templomává avatták”. Illetve akinek földi élete hajnalát az egyház imája és a keresztség szentségi kegyelme ragyogta be, azt földi élete alkonyán is kísérje ugyanannak az egyháznak a boldog örök életéért könyörgő imája a temetés szentelményében, és főként az üdvösségért bemutatott gyászmisében, hiszen „szent és üdvös dolog imádkozni a meghaltakért, hogy feloldozást nyerjenek bűneiktől”.

A halálesetet követően minél hamarabb vegyék fel a kapcsolatot vagy az elhunyt lakóhelye szerint, vagy a temetés helye szerint illetékes plébániával. Ez utóbbi a szokásos.

A a temetés végleges időpontjáról az eltemető pappal való egyeztetés előtt ne döntsenek! A temetés gyakorlati részének lebonyolítását temetési szolgáltatók végzik. A velük történt egyeztetés előtt/után fel kell keresni a plébániát.