Arckép a lepelről

"A Te arcodat keresem, Uram!" (Zsolt 27, 8)

Mennyei Atyánk! Te, aki Fiadat, Jézus Krisztust üdvözítő szenvedésében megdicsőítetted, és ő a halálból való feltámadása által nekünk életet ajándékozott, add, kérünk, hogy mi, akik Halotti Leplében megjelenő képét szemléljük, egykor színről színre láthassuk Krisztus dicsőséges arcát, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, mindörökké. Ámen.

Egy arc

Egy arc, amelytől nem tudunk, nem akarunk szabadulni.
Egy arc amely megigézi a szenvedő,  erőtlen embert, vonz, húz és emel bennünket.
Egy arc, amely tükör  nekünk, ez az arc Jézus arca. 

Biztató, hívó tekintete mondja, jöjjetek nézzétek meg hol lakom. Jöjjetek hozzám felüdítelek titeket. Egy arc, amely szomorú, ha messze távolodunk tőle, ha  az  árulás, tagadás, vagy a bűn útján  járunk. A legszelídebb arc, amely az emberre tekint, felemel és mondja, menj, de többet ne vétkezz. Egy arc, amely az  öröm teljességét sugározza felénk.

A Jézusi  arcot elrútította az emberi önzés, bűn, megátalkodottság. A bűn arcát is  magára vette az aki bűnt nem isemert, hogy nekünk lehessen istengyermeki képünk.
Ismeretlen számomra ez az arc, vagy félek és menekülök Tőle, közömbösen elsiklik tekintetem ha szembe néz velem? Vannak karakterisztikus - jellemző - arcok és tekintetek amelyektől nem tud szabadulni az ember. Vannak  emlékezetes mosolyok és örömteli könnyek, amelynek valóságát évek múlva is arcán érzi az ember, vagy szívében.  Már pap voltam,  amikor felidéződött bennem az édesanyám mosolya, amikor nem  halványította el  fájdalom és gond, olyan  emlékezetes az Ő fajtájára jellemző mosollyal tudott dolgoknak és helyzeteknek, személyeknek örülni.

Az élet sokaknál azt mutatja, olyan mélyre, messzire  távolodott ez az arc, hogy nem tudják felidézni. A győztes Jézus arcát hittel kell nézni és láthatjuk az Urat. Ezt az arcot a hit által a kegyelem által ismerhetem és szemlélhetem. Ennek az  arcnak vonásai előttem és bennem maradnak,  ha csendes szemlélődésre, elmélyedt imára nem sajnálom az időt.

Milyen is volt, vagy milyen is az evangéliumok alapján ez az arc? Határozott és méltatlankodó és nem haragvó vagy gyűlölködő tekintettel űzte ki a kufárokat a templomból. Ha nem is  írnak az evangéliumok arról, hogy mosolygott Jézus, de bizonyára kedveskedő arccal fogadta a gyermekeket és a megtérő bűnösöket. Meggyötörten és véres arccal, de szelídsége ott is   átizzott  a kereszten amikor mondja a feléje forduló jobb latornak még ma, velem leszel a paradicsomban. Az Istenkereső emberek évszázadok óta imádkozzák a zsoltáros szavaival: "Uram a te arcodat keresem" /Zsolt. 27,8/  Húsvét óta hirdetjük örvendezve, hogy az irgalmas Atya Krisztusban ránk ragyogtatta  az ő arcát.

Ezt az arcot, Jézusi arcot keresem, arcvonásait kutatom magamban és másban, és nem engedem, hogy az emlékezet mélyére,süllyedjen.Ennek az arcvonásnakjegyei kell, hogy bennem is bennünk is kialakuljanak, hogy majdan egykor, ha rám néz mondhassa, menj be Urad örömébe, akkor összecseng valami abból, ami most még nagyon is emberi, de bízunk abban, hogy ott és akkor már Krisztusi lesz véglegesen.

Orosz Lőrinc, prépost-plébános. 2001.IV.20.